Az ELTE Gazdaságtudományi Karon idén tavasszal a mesterséges intelligencia oktatásba való bevezetése valódi fordulatot hozott: nem pusztán egy új eszköz jelent meg a hallgatói munkák támogatásában, hanem egy friss egyetemi szemlélet is. A 2025. április 8-án megtartott hallgatói fórum célja az volt, hogy ennek a korszerű, jövőbe tekintő tanulási formának mind az etikus alkalmazási feltételeit, mind pedig azt a közös gondolkodásmódot is bemutassa, amelyben a tudásmegosztás, a digitális felkészültség és a tudatos technológiai jelenlét meghatározóvá válik.
„Mi nem tiltunk, hanem tanítunk. Nem kivenni akarjuk az MI-t a hallgatók kezéből, hanem megtanítani őket arra, hogyan használják jól, szabályosan, hatékonyan” – kezdte előadását a kar kommunikációs vezetője, dr. Verebics János. Mint hangsúlyozta, az ELTE GTK azon kevés magyar felsőoktatási intézmények egyike, ahol az MI integrációja nemcsak napirendre került, hanem az első olyan képzőhely is, ahol a tanulmányi rend szerves részévé tették. Mindezt bevallottan azzal a szándékkal, hogy az egyetemi munka során szerzett MI-kompetenciákat a kar hallgatói majd a munkaerőpiacon is azonnal hasznosíthassák – jelentős versenyelőnyt szerezve így azokkal szemben, akik még nem rendelkeznek ezzel a tudással.
A használat szabályozási keretei
A fórum első részében tartott bevezető előadás gerincét az etikus MI-használat elvei és az ezekre épülő kari szabályrendszer ismertetése adta. Az ELTE GTK egyedi megoldása abban áll, hogy az MI-használatot nem elfojtja vagy ignorálja, hanem megengedi, és aktívan, világos, átlátható szabályokkal építi be a munkákba. Az alapszabályok egyszerűek. A mesterséges intelligencia által generált tartalom nem válthatja ki a hallgató saját gondolkodását és önálló munkáját. Minden esetben, amikor valaki MI-t használ a dolgozata elkészítéséhez, egyértelműen jeleznie kell ezt a tényt. Fontos, hogy az átvett részek ne lépjék túl a támogató jelleg határait, ugyanis a teljes szövegrészek változtatás nélküli átvétele egyértelműen plágiumnak minősül.
„Ön felel a saját munkájáért – ez a legfontosabb alapelv. Ha MI-t használ, akkor is Ön a szerző. Az MI nem írhatja meg a szakdolgozatot, de segíthet ötleteket adni, szerkezetet javasolni, forrásokat keresni. Asszisztens, ami mindig rendelkezésre áll, és sosem fárad el, de nem léphet a szerző helyébe” – hangsúlyozta dr. Verebics János.
Egy digitális tananyag, amely megéri a ráfordított időt
A több mint hétezer hallgató felkészítéséhez a Moodle rendszeren keresztül egy speciális digitális tananyagot bocsát a kar rendelkezésre, amely az alapszakos hallgatóknak angol nyelven is elérhető. A videókban mintegy négy órában részletes példák, használati esetek és bemutatók láthatók arról, hogy hogyan lehet a különböző MI-alkalmazásokat az oktatás szolgálatába állítani.
„A videók nem egyszerű ismertető anyagok. Olyan gyakorlatokat mutatnak be, amelyekből megtanulható, hogyan lehet az MI-t technikailag jól beállítani, optimalizálni, és mitől lesz valóban segítség. Nézzék meg! Persze nem feltétlenül egyszerre, hanem a tananyag szerkezete szerinti blokkokra bontva, több részletben. A prezentációk sem egyszerű illusztrációk, hanem sokkal inkább tanulókártyák, amelyek segítenek a fogalmak tisztázásában és az összefüggések felismerésében. Ezek nem lexikonok, hanem útitársak a dolgozatíráshoz” – bíztatta a résztvevőket a kommunikációs vezető. Fontos, hogy ki is próbálják a bemutatott alkalmazásokat, mert valódi tudást csak a gyakorlattal tudnak szerezni.
Az előadásban szereplő több mint tíz elfogadott MI-alkalmazási forma között szerepelt a témaválasztás előkészítése, a strukturálás, nyelvi finomítás, fordítás, bibliográfia-készítés és prezentációs anyag összeállítása. Mindezt természetesen úgy, hogy a szerzői kontroll és az értelmezés mindig a hallgatónál marad.
Az előadás részeként dr. Verebics János részletesen ismertette a dokumentálás folyamatát is. A hallgatóknak táblázatot kell kitölteniük a használt MI-alkalmazásokról, és minden felhasználást meg kell jelölniük a szövegben a kari hivatkozási szabályok szerint. „Ez a szabadság ára. Cserébe senki sem fogja Önöket elmarasztalni, sőt. Ez azt mutatja, hogy Önök értik, amit csinálnak.”
A hallgatói kérdések között akadt olyan, amely az MI-megkülönböztetés lehetőségeit firtatta: vajon fel tudják-e ismerni az oktatók a gép által írt szöveget? „Igen. A szoftverek nem, de a tapasztalt, akár már sok száz dolgozat elkészítését felügyelő oktatók 90-95 %-os biztonsággal meg tudják mondani, melyik szövegrészt írta ember, és melyiket egy gépi modell. De nem az cél, hogy „lebuktassuk” a hallgatót, hiszen a használat a kari szabályok keretei között szabad, azt nem kell eltitkolni. Használják az MI-t – csak használják jól, és legyenek tekintettel annak korlátaira” – hangzott a válasz.
Digitális fordulat – a munkaerőpiacon is
Az előadó szerint a mostani helyzet hasonló ahhoz, mint amikor a kilencvenes évek derekán-végén a számítógép vagy az internet jelent meg az oktatásban. „Ez egy digitális fordulat. Akkor megtanultuk használni például az Excelt, a webet, a nagy on-line adatbázsikokat – most meg kell tanulnunk használni az MI-t. A különbség csak az, hogy most gyorsabban zajlik minden, nekünk pedig itt, az egyetemen az a dolgunk, hogy lépést tartsunk az új tempóval.”
A fórum egyik legerőteljesebb üzenete az volt, hogy az MI nemcsak tanulmányi eszközként értelmezendő, hanem alapvető munkaerőpiaci kompetenciaként is. „A munkáltatók nem azt kérdezik, hogy használt-e már MI-t. Azt várják el, hogy tudja azt kezelni” – fogalmazott az előadó. A hallgatóknak olyan alapkészségekre kell szert tenniük, amelyek birtokában az MI-t nemcsak alkalmazni tudják, hanem megértik, reflektálnak rá, és képesek felelősségteljesen dönteni a bevetéséről.
„Aki a mai munkaerőpiacon promptolni tud, gyorsabban és hatékonyabban dolgozik, aki pedig ért az elemzéshez, jobban eligazodik az adatok között. Ez nem a jövő, ez a jelen.” A fórumon elhangzott, hogy már hazai viszonylatban is egyre gyakoribbak azok az álláshirdetések, ahol az MI-eszközök használata az elvárások közt szerepel, ezért is lényeges, hogy az ELTE GTK-s hallgatók már az egyetemi évek alatt hozzáférjenek a szükséges tudásanyaghoz.
A fórum célja nem egyszerűen az új szabályozási keretek bemutatása volt, hanem annak a használati feltételrendszernek a közös értelmezése, amely lehetővé teszi a mesterséges intelligencia tudatos, etikus, jogszerű és szakszerű alkalmazását az egyetemi munkában. Az esemény hangulatát áthatotta az a nyitottság, amely a tudás megosztására, a közös tanulásra és a korszerű, digitális kompetenciák fejlesztésére irányult. A kar ezzel egy olyan szemléletet közvetít, amely a tilalmak helyett a lehetőségekre, az elzárkózás helyett pedig a felkészítésre helyezi a hangsúlyt. Segítségével egy új digitális írástudás sajátítható el, amely nemcsak az egyetemi évek alatt, hanem a későbbi szakmai életben is hasznos és versenyképes tényezőként jelent. A GTK arra bíztatja hallgatóit, hogy éljenek is ezzel a lehetőséggel. Ahogy a fórum végén elhangzott: „A jövő az Önök kezében van – most tanulják meg irányítani.”