A kísérleti közgazdaságtani megközelítés a közgazdaságtan egyik legizgalmasabb területe, a „kísérleti forradalom” számos merész premissza köré szervezeződve alapvető változást hozott a piaci elemzésben, a fogyasztói magatartás vizsgálatában. A kísérleti közgazdaságtan explicit módon a piacok viselkedésére és egyéb interaktív szabályvezérelt intézményi mechanimzusokra koncentrál, ahol az egyéni döntéshozatal nem szigetszerű, és replikálható kísérleteken keresztül igyekszik a piaci magatartást vizsgálni.

Napjainkra egyre fontosabbá válik a fejlődés fenntarthatóságának biztosítása, melynek egyik előfeltétele a megfelelő mennyiségű és minőségű energia rendelkezésre állása. Az energetikai ipar feladata, hogy e létszükségleti elemet biztosítsa. E feladatának ellátása során az energetika az egyik legnagyobb koncentrált szennyezőanyag kibocsátóvá vált, így az iparág átfogó megítélésének kialakításához elengedhetetlen a környezettel és gazdasággal való kölcsönhatásának vizsgálata. Ez azt jelenti, hogy a már üzemelő és a még csak tervezési fázisban lévő energiaátalakító létesítmények esetében környezeti és gazdasági hatásvizsgálatot kell végezni. Ennek során: meg kell határozni a környezetbe kikerülő szennyezőanyagok fajtáit és azok mennyiségét; meg kell határozni a szennyezőanyagok eloszlását a környezetben; fel kell mérni a szennyezőanyagok és környezeti elemek kölcsönhatásából származó károsodásokat; a károsodásokhoz pénzértéket rendelve meg kell határozni az ún. külső vagy környezeti költségeket, majd be kell építeni azokat az energiaköltségekbe, így terhelve a végfelhasználóra a tényleges költségeket. 

Az irányításelmélet, rendszerelmélet területén Kalman eredményei óta a strukturális rendszertulajdonságok (elérhetőség, megfigyelhetőség, stabilizálhatóság, stb.) vizsgálata és alkalmazása került a kutatások centrumába. Ehhez a határterületi diszciplinához a makrogazdasági modellezés egyes intenzíven kutatott területeinek bekapcsolásával, a gazdasági rendszerek minőségi tulajdonságainak vizsgálatán (megfigyelhetőség, irányíthatóság) keresztül csatlakozik a kutatási téma, és vizsgálja az egyes gazdaságpolitikai eszközökön keresztül az elérhetőség matematikai kérdésének gazdaságilag is releváns problémáját is. 

A kutatási tevékenység fókusza a klímavédelmi tárgyalások során gyakran felmerülő konfliktusos helyzetek kezelésére alkalmazható megoldási eljárások elemzése valamint a környezetvédelemben és erőforrásgazdálkodásban számos esetben előforduló egyéb esetek és problémák modellezése, optimális megoldása. 

Az energetikai és mezőgazdasági ill. földhasználatváltásból származó üvegházgágz-kibocsátások csökkentését célzó szakpolitikákkal és intézkedésekkel kapcsolatos kutatások.