A február 25-én zárult Erasmus+ pályázat kari eredményeit összesítették a Nemzetközi Iroda munkatársai, ami alapján elmondható, hogy tovább nőtt a hallgatók utazási kedve. Szabó Dóra és Siklósi Enikő, az ELTE GTK kari nemzetközi koordinátorai értékelik az idei mobilitási jelentkezéseket.

Nemrég született meg a Hallgatói és Oktatói Mobilitási Bizottság (HOMB) ülésén a hivatalos döntés a benyújtott pályázatokkal kapcsolatban. Idén is sok hallgató utazhat a GTK partneregyetemeire külföldre?

Siklósi Enikő: Az idei tavaszi főpályázat új rekord: 190 nyertes pályázattal még sosem kezdtük az évet. Ha az Erasmus kari partnerkapcsolatokon felül ehhez hozzávesszük az ELTE „All Fields” pályázatait, akkor több mint 200 hallgatóról biztosan tudjuk, hogy kap ösztöndíjlehetőséget. Ezen felül idén is kerültek ki GTK-s nyertesek az Európán kívüli pályázók közül is, így nyugodtan tekinthetjük a mostanit az eddigi legnagyobb és legsikeresebb pályázási időszaknak.

Mennyire „nehéz” nyerni?

Szabó Dóra: Az „All fields” pályázatoknál nagyon jók az esélyek, itt az átgondolt motivációs szempontok és a munkaterv sokat számít, és a pályázatok körülbelül háromnegyede nyertes. Itt még nincsen túl sok pályázó, és még ennél is kevesebb az EU-n kívüli bilaterális kapcsolatokat megpályázók száma. Míg előbbinél több célegyetemet is megjelölhetnek a jelentkezők, úgy az Európán kívüli lehetőség során csak egy partnert lehet. Sokkal több hallgatónkat érdekelheti az idei kari Erasmus-pályázat, akár azért, mert pályázott, vagy azért, mert szeretné jól elkészíteni egy későbbi félévben a pályázatát.

Szabó Dóra

S.E.: Jó hír, hogy ügyes stratégia alkalmazásával nagy eséllyel köszönthetjük pályázóinkat a nyertes hallgatók között, amelyre az idei főpályázat kiváló példa. A tanulmányi pontok bár fontosak, de ezzel együtt nem feltétlenül szükséges jó tanulónak lenni a nyeréshez. A pályázatkor meglévő nyelvvizsgák mellett tanulmányi, sport vagy közéleti tevékenységekért is szép számmal lehet pontot gyűjteni. Bár maximális pontszámot egyik pályázat sem kapott, mégis a 190 nyertes hallgatónk többsége (73%) 50 pont feletti eredményt ért el, ami kifejezetten jó aránynak számít. 80 pont fölötti eredményt idén is a pályázók csak kis százaléka (kevesebb mint 5%) ért el, míg 50 és 80 pont között a pályázók 69%-a teljesített. A jelentkezők majdnem 17%-a 70-80 pont között, 28%-a 60-70 pont közötti eredményt ért el, míg 31%-a pedig 50-60 pontot gyűjtött össze. A tartalékos hallgatók kiválasztása idén is csak a pályázók elenyésző részét érintette, körülbelül 20 hallgatót választott ki a GTK. Ők azok a pályázók, akik elért pontszámaik alapján támogathatók, de az általuk megjelölt célegyetemeken nem volt már hely. Azonban, ha egy másik hallgató lemondja a mobilitását, nekik lesz lehetőségük kiutazni ahhoz a partnerhez, ahová a tartalékos státuszuk szól.

Siklósi Enikő

Mire volt érdemes figyelni a pályázás során?

Sz.D.: A kari ajánlásokat érdemes megfogadni, hiszen ezekkel a jelentkező növelheti az esélyeit a kijutásra. Ilyen kari ajánlás például, hogy új partnerekhez is jelentkezzenek a hallgatók a bevált, népszerűek mellett, továbbá, hogy használják ki, hogy három helyre is benyújthatják a jelentkezésüket. Más szóval, keressenek három olyan intézményt a kari kapcsolataink közül, ahol szívesen eltöltenének egy félévet. Az egy és két helyre pályázók mindösszesen 2-2%-át teszik ki a nyertes hallgatóknak, míg a nyertesek döntő többsége, 96%-a három helyre nyújtotta be a jelentkezését. Azt viszont fontosnak tartanánk kiemelni, hogy kizárólag olyan célegyetemeket érdemes kiválasztani, ahová tényleg kiutaznának a pályázók, hiszen egy-egy elnyert mobilitás lemondásával sok esetben az egész pályázati időszakra elveszik az a hely a partnernél, és ezzel más pályázók esnek el a mobilitás lehetőségétől. Ezért érdemes már a pályázat benyújtása előtt tájékozódni az egyetemeken felvehető tárgyakról, a lakhatási lehetőségekről, a megélhetés költségeiről, az oktatás nyelvéről – ami a népszerű spanyol, olasz és francia partnereknél sok esetben egyenlő az ország nyelvével. Továbbá fontos átgondolni azt is, hogyan lehetséges a mobilitást összehangolni az itthoni tanulmányokkal (pl. záróvizsga) és egyéb tevékenységekkel, vagy akár a munkával.

S.E.: A legnépszerűbb partnerek idén is a déli országokban találhatók: Portugália, Spanyolország, Olaszország és Ciprus. Ezen belül is Tenerife és Porto bizonyult a legfelkapottabb helyeknek, amelyeket több mint 50-50-en jelöltek meg. Körülbelül 40-en voksoltak Cagliari és az újabb lisszaboni (P LISBOA52) intézmény mellett. A Barcelonától körülbelül 45 percre fekvő spanyol egyetem is több mint 30 jelentkezőt vonzott. Montpellier esetében ismét a több angol kurzust kínáló Institut d'Administration des Entreprises (IAE) kar volt népszerű a GTK-sok körében, míg ugyanezen egyetem gazdasági karára, ahol inkább francia nyelvű kurzusok érhetőek el, a jelentkezések elmaradtak. A partnereink majdnem 37%-a bizonyult kevésbé keresettnek a hallgatóink körében, így főleg a környező országokban (Románia, Szlovákia, Csehország), de távolabbi, Belgiumban, Németországban, Spanyolországban, Észtországban vagy Franciaországban található egyetem közül is több elérhető lesz várhatóan a pótpályázat során. 

Portói lehetőségek egyike – nem véletlenül tartozik Portugália a legnépszerűbb úticélok közé

Sz.D.: A körülbelül 70 partnerre közel 300 jelentkezés érkezett be, amelyek 18%-át viszont sajnos el kellett utasítanunk: formai okok miatt 1%-ot, míg 17%-ot azért, mert a megjelölt partnereknél az elérhető helyeink elfogytak. Utóbbi esethez leginkább a rossz stratégia megválasztása vezetett, például, hogy csak népszerű egyetemeket jelöltek meg a hallgatók.

De akkor vannak régiók, ahova lehetetlen kijutni?

S.E.: Bár a legkedveltebb régiók viszonylag stabilan állnak a képzeletbeli dobogón, pályázati időszakonként változó, hogy mely egyetemek lesznek a legnépszerűbbek a pályázók között. Így semmiképp nem mondanánk, hogy van olyan partner, ahova lehetetlen kijutni, inkább úgy fogalmaznánk, hogy a jó stratégia a nyertes pályázat kulcsa, amelyhez mind a Nemzetközi Iroda, mind a HÖK igyekszik segítséget nyújtani például kari ajánlások és tájékoztató estek formájában.

Sz.D.: Szerencsére a GTK-s diákok számottevő része megfogadja a tanácsokat, ami idén jelentősen növelte a kijutók arányát a korábbi pályázati időszakokhoz képest, valamint elszórtabban is fognak tudni kiutazni. A 2025/26-os tanévre több GTK-s hallgató is vállalta, hogy új kapcsolataink (például Limerick, Thessaloniki, Verona) egyikéhez utazna ki, míg a korábban kevésbé népszerűbb partnerek közül többekhez is küldünk hallgatókat (Pau, Isztambul, Hasselt).
Összességében a HÖK segítségének, valamint a hallgatók választásának tagoltságának is köszönhető, hogy rekord számú GTK-s hallgató vehet részt az Erasmus+ programban a következő tanévben.

Pillanatkép a februári Erasmus-tájékoztatóról

Mik a tervek, fejlesztések a következő időszakra?

S.E.: A partnerlistánk bővítésére továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk. Az őszi pótpályázat során például elérhetővé válik a Madagaszkár közelében elhelyezkedő Université de La Reunion, míg a 2026-os főpályázaton már várhatón új spanyol (Barcelona, Tenerife), portugál (portói campus) és német (Flensburg) célegyetemekkel is találkozhatnak a GTK-s hallgatók. A pályázást a kari tájékoztató alkalmak és a GTK HÖK Kisokosa mellett a folyamatosan frissülő kari honlappal is segíti a Nemzetközi Iroda. Az őszi pályázati időszak részleteivel kapcsolatos kommunikációt várhatóan augusztus végén már elkezdjük, és reméljük minél több hallgatónkat köszönthetjük majd a nyertesek között.

Fotók: Temesi Ádám, Végh Bence